2013. május 23., csütörtök

Chapter 9.


Kb 3-kor értem haza taxival. Harry is ma megy vissza a kocsijáért, ha már valamennyire kijózanodott.
Éjszaka azon agyaltam, hogy Liam tudja-e, hogy apám is néha menedzselni fogja... Az azért kemény lesz. Mindegy. Majd megkérdezem tőle.
Reggel elég korán felkeltem. Úgy döntöttem kimegyek a közeli parkba.
Elkészültem, aztán hagytam egy kis üzit anyuéknak, hogy elhagytam a házat, és nem haltam meg, és nem raboltak el.
Gyalog indultam.
Az emberek kutyát sétáltattak, futottak. A reggeli tevékenységek.
A parkban is ugyanez fogadott.
Messziről észrevettem pár sötét, morcos alakot. Nem foglalkoztam, velük, de amikor elmentem mellettük valami megcsapta a fülemet. Egy név. Payne.
Vettem a bátorságot és odamentem hozzájuk.
- Bocsánat, kérdezhetek valamit?- néztem az egyik fekete szemébe.
- Te bármit, cicuskám.- mondta a másik. Odakaptam a fejem, majd inkább visszafordultam ahhoz akitől eredetileg választ vártam.
- Liam Payne-ről beszéltek?- tettem fel a kérdést. Kicsit zavartak lettek és haboztak a válaszon.
- Ömm... Igen. Csak arról, hogy nemrég láttuk erre fele... És, hogy jó a zenéje.- motyogott a fekete szemű.
- Khm... Már elnézést, de pont magukból nem nézem ki, hogy az ő zenéjüket hallgatják.- húztam fel a szemöldökömet.
- Hmm.... -állt fel velem szemben a fekete. Kicsit hátrahőköltem. Dühös volt. Szeme égetett. -Miért? Mit nézel ki belőlünk?- suttogott.
- Drogos senkiházikat.- feleltem. Erre belenevetett az arcomba. Szájbűzétől kicsit fintorogtam. Aztán abbahagyta a heherészést, és szigorúan rám nézett. Megfogta a csuklómat. Ki akartam rántani onnan, de nem sikerült. Már annyira szorított, hogy felszisszentem.
- A Liam haverod, vagy kid is hozzánk járt anyagért. Ennyi. Szóval. Ha most szépen elmész, és nem hívod fel a rendőrséget, békén hagyunk.
- Miért, honnan tudnátok, hogy én ki vagyok?
- Megvannak a forrásaink, cicám.- döntötte kicsit oldalra a fejét. - Na menj!- mondta és elengedte a csuklómat. Hátat fordítottam nekik, és próbáltam úgy tenni, mintha mi sem történt volna, elindultam abba az irányba ahonnan jöttem.
Jobbnak láttam, ha haza megyek, szóval haza ballagtam.
**
Épp El-el beszéltem skypon, chatben amikor a telefonom megcsörrent. Niall neve és képe villogott a kijelzőn.
- Háló?- szóltam bele.
- Szia Lena! Nem jössz be a kórházba? Most megyünk...- hadarta el gyorsan.
- Ömm...- haboztam- Nem baj, ha most egyedül szeretnék bemenni?- könyököltem a gépem mellé bal kezemmel.
- Neem, dehogy. Sőt.- hallottam hangján, hogy mosolyog.
- Ne örülj.- nevettem- Kínozni fogom. Nem engedem, hogy megszólaljon.
- Komolyan?- nevetett ő is.
- Komolyan.- húztam fel a szemöldökömet.
- Akkor majd figyelmeztetem, hogy beszélje ki magát.- ismét (biztos) mosolygott.
- Okés, akkor majd beszélünk szia.- köszönt el.
- Szia.- mondtam.
Gondoltam felnézek twittere.
Ahogy megnyitottam két trend is meglepett.: Stay strong Liam and Elena. Rákattintottam, és egy csomó kiírás volt és még több kép rólunk, kicsit meg is szerkesztve... Könnybe lábadt a szemem, úgyhogy gyorsan el is mentem onnan.
és a másik: Liam at the hospital. Ezt is megnéztem. "Ezt nem hiszem el" "Biztos csak pletyka" "Úristen" <-- ilyesmi fajta tweetek fogadtak.
Gyorsan terjednek a hírek... Gondoltam mindegyikre reagálok. A managmentek megtiltották ezeket a tevékenységeket, de nem vagyok jóba velük, úgyhogy pont nem érdekelt.
Ezeket tweeteltem: "Stay srong Liam and Elena. köszönjük. szeretünk titeket. xx"
"Liam at the hospital" nem mondok semmit. bocsánat drágák. xx"
A szobám ajtaján kopogtak.
- Gyeree!- kiabáltam ki.
- Szia kicsim. Ma még nem is láttalak- jött be anyu.
- Hát itt vagyok.- mondtam kicsit nehezen mosolyogva. Felálltam a székemről és adtam anyunak egy puszit, majd befeküdtem az ágyamba.
- Amúgy... hogy vagy?- ült le anyu a székemre.
- J-jól.-válaszoltam. Anya csak egy sóhajjal nyugtázta. Nem hitte el.- Am, majd bemegyek Liam-hez.
- Okés, rendben. Add át neki, hogy sajnáljuk ami történt vele.- mosolygott kedvesen. Anyu is korrekt volt. Megértő anya.
- Jójó. Köszi...- mosolyogtam halványan.
- ANYA!!!- hallatszott Kry üvöltése a másik szobából. Anyu sóhajtva felállt, de én felemeltem a mutató ujjamat, hogy maradjon.
- Majd megyek.- pattantam fel az ágyamról. Kimentem a szobámból és átmentem Krystal-éba. - Mit visongsz?- rontottam be hozzá.
- Csak kérnék egy kakaót.- mondta nagyképűen.
- És ezért miért anyut kell ugráltatni?- húztam fel a szemöldökömet. - Csinálj magadnak!- püfögtem és kifordultam a szobából.- Néha nem értem a húgomat.- mentem be a sajátomba. Anyu felém kapta a fejét.
- Miért mit szeretett volna?- kérdezte mosolyogva. Én közben visszahuppantam az ágyamba.
- Kakaót.- mondtam grimasszal az arcomon. Anyu nevetett.
- Hjajj- sóhajtott- Megyek ebédet csinálni.- állt fel, majd az ajtóhoz indult.
- Megcsináljam?- kérdeztem.
- Te? A "konyhatündér"- nevetett- Inkább ne, köszi.
- Hahaha. Jó ötlet.- vigyorogtam.
Kiment a szobámból. Úgy döntöttem ha már az ágyban vagyok, alszom egy kicsit.
*
A telefonom csörgésére ébredtem. Csukott szemmel nyúltam az éjjeli szekrényemhez.
- Háló? - szóltam bele rekedtes hangon.
- Szia Len, felébresztettelek?- szólt bele Niall.
- Neem... Már épp fent voltam. - hazudtam.
- Ja... Akkor jó. Am, végeztünk Liam-nél mehetsz be.- Niall.
- Jó. Okés, köszi. Pusz, szia!- köszöntem el.
Ledobtam magam mellé a telómat, és nagyon nagyon nagyon nehezen feltápászkodtam.
A fürdőbe vettem az irányt ahol megfésülködtem, varázsoltam magamnak egy fejet...
Felkaptam valamit és már indulásra készen álltam.

- Mentem be Liam-hez!!- kiabáltam csak úgy a házba miközben a cipőmet húztam.
*
Hamar beértem. Bekopogtam az ajtaján.
- Igen?- jött ki Liam hangja. Úristen de rég hallottam.
*V*
Liamék épp az Another World-t éneklik. Eleanor és Perrie nagyon jó fej. A tömeg között vagyunk és mi is visongunk. Nagyon élvezzük a koncertet. A fiúk fantasztikusat. Wáá.
Harry részét visítjuk most mind a hárman. Még csak ma találkoztunk először, de nagyon elvagyunk. Szerintem jóban leszünk.
*J*
Lenyomtam a kilincset és bementem.
- Szia!- mondtam. Amikor Liam meglátott mosoly húzódott az arcára. Még mindig gépeken volt. Nagyon rossz volt látni.- Mondták a srácok, hogy nem fogok veled beszélgetni?- kérdeztem meg tőle. Csak bólintott.- Jó... Hogy vagy?- kérdeztem ismét  Leültem az ágya melletti székre és hátradőltem. Li felmutatta a mutatóujját, hogy jól.- Ne hazudj!- mosolyogtam. Felmutatta a mutató ujját, hogy várjak. Odanyúlt az éjjeliéhez és egy papírtömböt és egy ceruzát fogott meg. Elkezdett valamit írni... Fél perc múlva odanyújtotta nekem a tömböt. Ez állt rajta: Fáj még egy kicsit, de megvagyok. Jó újra látni. És a mosolyodat.
Kénytelen voltam ezen vigyorogni kicsit. Liam biztos észrevette.
- Köszi...- motyogtam.
A további egy óra pedig úgy telt, hogy Liam irkált én pedig válaszolgattam. Semmi érdekesről nem beszélgettünk, csak amiről mindig is.
*este 7*
- Haroold!!- szóltam bele a telefonba.
- Lenaaa!! Mizujs?- kérdezte Harry.
- Nem megyünk el megint valahova kicsit?- kérdeztem vigyorogva.
- Len, még csak most tudatosult bennem, hogy ki is vagyok.- röhögött és én is.- Na jó, menjünk!- egyezett bele.
- Okéés. Köszi!!- nevettem.- 2 óra múlva nálunk?
- Jójó.- egyezett bele.- Akkor 2 óra múlva. Sziaa.- tette le a telefont.
Hajat mosnom nem kellett, úgyhogy spóroltam 45 percet.
*
- Húú, csini vagy!- dicsért meg Harry. Kedvenc szoknyámat vettem fel.
- Köszi!- mosolyogtam.
- Indulhatunk?- kérdezte. Én csak bólintottam.

Beültünk a kocsijába és elindultunk.
Bementünk és azonnal elkezdtünk táncolni. Ittunk is kicsit...

Nagyon jól érezzük magunkat. Úgy éreztem, hogy kicsit közelebb kerültünk egymáshoz. Például Harry a derekamat simogatta tánc közben és eléggé egymáshoz simultunk, de nem annyira.
- L-len... nem megyünk haza?- jött közelebb hozzám és megérintette a derekamat.
- Hazz...- sütöttem le a szememet.
- Aludj nálam.- kérte.


Sziasztok! Először is köszönöm az 1100 oldalmegjelnítést! <3 <3 <3 <3
Kérdés: Nagyon nehezen jönnek kommentek... sőt szinte semmi. Nem tetszik a blog? :/ Nem tetszik? Unalmas? Mi a baj vele...? :/ Kérlek írjátok meg! Ha nem itt akkor máshol... oldalt vannak az elérhetőségeim. 
xxSaccii <3

3 megjegyzés: