2013. június 18., kedd

Chapter 10.

"Aludj nálam"- kérte.
- Harry, nem! Vigyél haza, kérlek!- néztem rá könyörögve.
Hazza közelebb jött hozzám, és bal kezével megsimította az arcomat.
*5 perc múlva*
Harry vadul rántotta ki a kocsi ajtaját csókcsatánk közben. Felemelt, beleültetett a kocsiba, majd háttrébb csúsztam a hátsó ülésen. Hátamat a kocsi ajtajának támasztottam, Harry pedig beszállt, becsukta maga után az ajtót és rám feküdt. Újra elkezdtük csókolni egymást közben beletúrtam barna, göndör hajába. Hazz kicsit felemelkedett és levette a pólóját. Végig simítottam a kezemet, izmos, tetkós felsőtestén. Harry szó szerint letépte rólam a felsőmet, és a nyakamtól kezdve egyre lejjebb kezdett csókolgatni.
******************************
- Reggelt!- köszöntött Harry reggeli, rekedtes hangján. Már nála voltunk, de ruha nélkül. Majd megcsókolt.
- Neked is.- mosolyogtam. Harry elkezdte csókolgatni a nyakamat én pedig nem tiltakoztam.
- Ezt nem lenne szabad.- suttogta bele a nyakamba, majd bele harapott és elkezdte szívni. A hirtelen fájdalomtól felnyögtem, és elkezdtem Harry hátát karmolászni a bal kezemmel, a jobbal pedig a hajába túrtam. Hazz úgy feküdt rám, hogy a nyakamat még mindig szívta, és egyre erősebben-
*V*
Liammel, ahogy haza értünk felfutottunk a szobába.
Én értem be előbb, és odafordultam az ajtó felé. Liam becsukta az ajtót. Li nevetve odalépett hozzám, és mielőtt megcsókolt volna átölelte a derekamat, majd amikor már nagyon vadul csókoltuk egymást a hajamba is beletúrt én pedig mindkét kezemmel a pólóját markoltam.
Szép lassan ledőltünk az ágyra...
*J*
- Harry, Harry, Harry- tóltam el magamtól a srácot.
- Mi a baj? Nagyon fájt?- kérdezte aggodalmasan.
- Nem... Csak, el kell mennem.- mondtam. Harry leszállt rólam, én pedig felpattantam és magamra vettem a ruháimat, ékszereimet, jeckie-met.
- Lena...- állt fel Harry az ágyról, egy szál semmiben.
- Sajnálom. Képtelenség itt maradnom.- mondtam és kiléptem az ajtaján.
Lesiettem a lépcsőn és arra törekedtem, hogy minnél gyorsabban haza érhessek, és a könnyeim lecsorduljanak az arcomon.
De közben az járt a fejemben, hogy hogy lehetek én egy ekkora szívtelen dög?! Nem érdemlek meg senkit és semmit. Nem tudtam mit képzelek magamról, csak magával ragadott a vágy...

*6 nap múlva*
Ma van a megnyitó ünnepség. Izgulok. Nagyon. Liamet már kiengedték a kórházból, de két naponta vissza kell járnia ellenőrzésre és elvonóra jár, szóval ő is ott lesz a megnyitón.
 Eleanor átjött hozzám készülődni, Perrie úgyis Jade-el, Jesy-vel és Leigh-el megy, mert ők hírességek. A mázlistáknak nem kell azon aggódniuk, hogy mit vegyenek fel, mi pedig El-el már délután 2 óta itt szerencsétlenkedünk és egyre borzalmasabb ruhákat kapunk fel, de nagyon jól elvagyunk.
- Jó látni téged mosolyogni.- szólt El.
- Köszi- mosolyogtam.
- Na de nekem ez a ruha kell!- jelentette ki, és körbefordult a tükör előtt.
- Szép!- mondtam.- Én még válogatok egy kicsit.
- Okéss.- El.
Végül, két ruha felpróbálása után sikerült kiválasztanom az enyémet is.
El:
Én: 
Este 7-kor limuzin jött értünk. Kry az egész út alatt kint volt a limóból.. már mint a felső ablakán lógott ki, és integetett, én pedig csak forgattam a szemem. Eleanorral és anyuékkal beszélgettünk, hogy milyen lesz az este, apuról...
Amikor odaértünk, egy hollywood-i filmben éreztem magam. A limuzin egy hátsó bejáratnál rakott ki, aztán mehettünk a vörös szőnyegre... ahol megláttam a srácokat. 
Odamentünk, köszöntöttük egymást, mindegyik srácnak adtam 2 puszit, kivéve Liamnek. Minden remekül ment, amíg egy "Security" feliratú pólós feliratú emberke nem jött oda, és El-t Lou mellé, engem pedig Liam mellé lökött. Fel volt készülve. 
Felmentünk a szőnyegre. Minden honnan vakuk villogása és nekünk szegezett kérdések jöttek. "Együtt vagytok?" "Liam, igaz, hogy drogot fogyasztottál?"
- Hogy vagy?- kérdeztem Liamtől olyan hangerővel, hogy csak ő hallja.
- Jól. Elvonóra járok.- jelentette ki.
- Tudom, jól is teszed. - mondtam.
Hirtelen Liam átkulcsolta az ujjainkat. Ki akartam rángatni onnan, de nem sikerült. Túl erősen fogta.
- Csak, hogy vége legyen ennek a balhénak.- hajolt oda a fülemhez. 
- Ezzel csak rontasz a helyzeten.- a szívem már a torkomban dobogott, és nem tudtam, hogy mit csináljak. 
*V*
- Hé, hello Liam! Bemutatnád a párodat?- kérte a riporter srác. A vakuk pedig kezdtek megvakítani engem. Liam ezt, hogy bírja? 
- Igen, persze.- felém fordult, és rám mosolygott- Ő itt Elena Rosewood, a barátnőm.- amikor kimondta hihetetlen érzés fogott el. Liamre mosolyogtam, ő pedig vissza rám. 
- Wáow, gratulálunk nektek! Sok boldogságot!- mondta a srác.
- Köszönjük- mondtuk egyszerre Li-vel.
*J*
Kézen fogva sétáltunk be a hatalmas épületbe. Olyan rég voltunk már kéz a kézben. 
- Elena, eljönnél velem egy kicsit?- kérte, miközben elengedtük egymás kezét.
Én csak bólintottam.
Elmentünk egy csendesebb helyre, ahol csak mi voltunk. 
- Csak azt szeretném mondani, hogy sajnálom. Nem tudom mi ütött belém, hogy mitől lettem ilyen féltékeny. Azt pedig végképp sajnálom, hogy megpofoztalak.- láttam rajta, hogy komolyan gondolja, és, hogy vissza szeretne kapni.
- Liam... ezt már nem tudod, vagy tudjuk visszacsinálni.- sóhajtottam.- De azért köszönöm.- vigyorogtam egyet.
- Barátok?- kérdezte. Jaj ne. Ne, ne, ne... 
- Rendben.- mosolyogtam, majd megöleltük egymást. Beszívtam jellegzetes illatát, ami már annyira hiányzott.  Nem akartam újra érezni a szerelmet iránta. De vele akartam lenni, csak vele. 

Sziasztok! Nem tudom leírni, annyira sajnálom ezt a késést! De remélem tetszik, és komizzatok lécci!:)
Rebekának üzenem: Itt a rész, és gratulálok a ballagásért, sok sikert!:) 

3 megjegyzés:

  1. nagyon tetszett!
    Köszönöm szépen Sacikám,de nem szabadulsz meg tőlem megyek hozzád Londonba.

    VálaszTörlés
  2. I like it :)
    De ugye nem ez volt az uccsó rész???? 0.0

    VálaszTörlés
  3. Mikor lesz Folytatás????????

    VálaszTörlés